Már nem a „kockák” és hobbiprogramozók játékszerének számítanak ezek a szoftverek, hanem divatos és izgalmas projektek alapjait képezik, és valós alternatívát jelentenek a kereskedelmi forgalomban kapható termékekkel szemben is. Ezt támasztja alá, hogy az open source fontos szerepet játszik minden olyan előremutató technológiában, amelyek alaposan átformálják mindennapjainkat. A SUSE szoftverfejlesztő cég szakértői erre gyűjtöttek össze nyolc példát.
A legtöbben nem is gondolnak bele, hogy az élet szinte minden területén nyílt forráskódú megoldások vesznek minket körül az otthonunkban, a munkahelyünkön és az utcán, kisebb és nagyobb készülékekben egyaránt.
A Gartner előrejelzése szerint az Artificial Intelligence (AI) globális üzleti értéke idén eléri az 1,2 billió dollárt. A technológia számos különböző területre hatással van az ügyfélszolgálatoktól és chatbotoktól kezdve a pénzügyi szolgáltatásokon és a kutatásokon át az adatközpontok automatizációjáig és a biztonságig.
A mesterséges intelligencia, illetve a gépi tanulási folyamatok óriási mennyiségű adattal dolgoznak és jelentős számítási kapacitást igényelnek. Erről a legtöbb szervezetnél nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) eszközökkel gondoskodnak, amelyeken jellemzően nyílt forráskódú Linux operációs rendszerek futnak.
A Nagy Adat piac értéke az IDC szerint 2020-ra eléri a 210 milliárdot, ami elsősorban a pénzintézeteknél és a gyártási területeken eszközölt befektetésekből származik majd. A nagy mennyiségű adat gyors feldolgozásához számos nyílt forráskódú adatbázis-kezelő rendszer áll rendelkezésre. Ráadásul egyre több adatfeldolgozó és adatbányász szoltáltatást futtatnak a felhőben, amihez szintén jó alapot kínál az open source. A sok információ kezeléséhez és mentéséhez az adattárolást is hatékonyabbá kell tenni, ehhez pedig megfelelő támogatást nyújthat például a SUSE aktív közreműködésével fejlesztett Ceph elosztott tárolási rendszer.
Már most is rengeteg területen alkalmaznak robotokat a munkafolyamatok hatékonyabbá tételéhez, köztük gyárakban, a mezőgazdaságban, raktárakban vagy éppen az egészségügyben.
Ma már egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy különféle okoseszközök kapcsolódnak az internethez a háztartási készülékektől kezdve a szállítmányozásban, a gyártásban, a közlekedésben vagy éppen a közműveknél használt berendezésekig. A Gartner azt jósolja, hogy 2020-ra 26 milliárd csatlakoztatott IoT-eszköz lesz üzemben. Ezeknek a megoldásoknak a nagy része pedig valamilyen beágyazott Linux rendszert alkalmaz, mivel ez kínálja a megfelelő alapot a gyors, egyszerű, költség- és energiahatékony működéshez.
A további kulcsterületekről a cikk folytatásában olvashat.