Elon Musk már régóta próbálja figyelmeztetni az emberiséget a mesterséges intelligenciában és a robotokban rejlő veszélyekre. Újabb fejleményként nemrégiben látott napvilágot az a hír, hogy iparági vezetők egy közösen jegyzett levélben szólítják fel az ENSZ vonatkozó szervét, hogy teljesen tiltsák be az úgynevezett „gyilkos robotokat”. Ez alatt olyan fegyvereket kell érteni, melyek önállóan (bár előzetesen programozás alapján) döntenek arról, hogy mikor lőjenek.

A hangzatos szalagcímek azonban félrevezetőek, ugyanis a jelentés sokkal inkább az említett gépekben rejlő veszélyeket hangsúlyozza, de nem követeli azok azonnali betiltását. (Bár például Tom Walsh, az egyik aláíró utólag így nyilatkozott róla). A levél aláírói sokkal inkább azt kérik az ENSZ szakértőitől, hogy vizsgálják meg az autonóm fegyverekben rejlő veszélyeket, és annak módját, hogyan lehet ellenük védekezni.

Gyilkos robotok

Érdemes tisztázni, hogy milyen fegyverekről van szó konkrétan. Nehéz pontosan meghúzni a határvonalat, hogy mikor számít ember által vezéreltnek egy távirányítású szerkezet, és mikor autonómnak, ám vannak egyértelműen önálló működésre képes védelmi rendszerek.

Piaci drónokat is bevethetnének a harctéren

Ilyen például az Egyesült Államok tengerészete által használt Aegis ballisztikus rakétaelhárító egység. A rendszer képes arra, hogy a hajót megközelítő rakétákat emberi beavatkozás nélkül célba vegye és a levegőben hatástalanítsa. Hasonló az izraeli Harpy drón is, mely őrjáratokon repülve radarjelek után kutat – amint ilyet észlel, azonnal bombákkal semlegesíti, figyelmeztetés nélkül. Az ilyen szerkezetek komoly veszélyt jelenthetnek abban az esetben is, hogyha illetéktelenekhez kerülnek.

Tiltás vagy szabályozás?

Ugyanakkor Greg Allen, a mesterséges intelligencia és a harcászat kapcsolatával foglalkozó biztonsági szakértő szerint „túl nagy a csábítás” az ilyen jellegű fegyverek használatára. Szerinte sem a világ legnagyobb hadseregeinek vezetőit, sem a fegyvereket gyártó hadiipari vállalatokat nem lehet meggyőzni arról, hogy az autonóm fegyverek kategóriáját elfelejtsék.

Ehelyett Rebecca Crootof, a Yale egyetem jogi szakértője szerint konstruktívabban kellene hozzáállni a hadi robotok kérdéséhez. Szerinte ugyanis a megvalósíthatatlan teljes betiltás kutatása értékes időt vesz el a jogalkotótól, míg egy jól átgondolt szabályozás célravezetőbb lenne. Arra is kitért, hogy a Genfi Egyezmény már évtizedek óta ellenőrzi, mit tehetnek a katonák a harcmezőn, ennek megfelelő átfogalmazása annak összes pontját átültethetné a robotokra is. Ezenfelül szintén fontos kérdés a következmények definiálása is: például ki a felelős, ha az autonóm fegyver hibázik és ártatlanok halálát okozza, a bevető haderő, a hardver vagy a szoftver gyártója?

Végső soron tehát valóban komoly veszélyt jelenthet a robotok egyre gyakoribbb felbukkanása a hadseregben, ám ahelyett, hogy teljesen elzárkóznánk a technológia elől, kézzelfoghatóbb eredményeket hozna, ha átlátható határokat húznának a távirányítás és az autonómia között, valamint ez utóbbi alkalmazásra újabb stratégiákat dolgoznának ki.

Forrás: Wired