Törvények Internete: hogyan szabályozható az IoT?

Törvények Internete: hogyan szabályozható az IoT?

Törvények Internete: hogyan szabályozható az IoT?

gyártás

3 perc

A Dolgok Internetétől az Európai Unió is jelentős hasznot remél. Ugyanakkor a világhálóra kapcsolt eszközök komoly fejtörést okoznak a döntéshozóknak, hiszen az IoT-technológia még a törvényhozást is befolyásolhatja.

Thibaut Kleiner, az Európai Bizottság hálózati technológiákkal foglalkozó egységének vezetője szerint a Dolgok Internete (Internet of Things - IoT) ugyanúgy forradalmasítani fogja az üzleti modelleket, ahogyan azt a mobil technológia tette néhány évvel ezelőtt. Kérdés tehát, hogy hol érdemes a szabályozást elkezdeni.

Technológiai előrejelzések

A testület november 26-ai ülésén az IoT európai jövője volt a téma. Sok még a kérdőjel, de annyi már bizonyos, hogy a Dolgok Internete legfőképpen a tárgyak (és kevésbé a számítógépek) hálózatba kötését jelenti. Jól ismert példa erre az intelligens mérőóra, melynek segítségével a tulajdonos távolról is szemmel tarthatja és szabályozhatja az energiafelhasználást.

A csatlakoztatott eszközök darabszámával kapcsolatban vegyesek az elképzelések, a Bizottság 2020-ig 26 milliárd ilyen készülékkel számol. Azonban az még mindig kérdés, hogy a Dolgok Internete milyen hatással lesz az EU adatvédelmi és biztonsági szabályaira, valamint, hogy az új előírások mennyire állják majd ki az idő próbáját.

A jelenlegi szabályozás abból indult ki, hogy az adatgyűjtés meghatározott célból történik, ugyanakkor a Big Data néven ismert jelentős adatelemzés révén közvetett vagy nem várt következtetések is levonhatóak.

Emberek a gépezetben

Ahogyan arra Frederic Donck, az Internet Society európai osztályvezetője is felhívta a figyelmet, normál esetben a szolgáltatók az ügyfelekkel szerződnek, és az még rendben van, hogy valakinek a fogkeféje, a hűtőszekrénye vagy az órája csatlakozik az internethez, ha viszont minden információ egy hálózaton fut keresztül, akkor a kényesebb adatok akár illetéktelen kezekbe is kerülhetnek.

Kiemelte: az állampolgárokat tájékoztatni kell, mivel járhat ez rájuk nézve, hiszen csak így tudnak megalapozott döntéseket hozni. Olyan ez, mint a cookie-k (sütik) használata, hiszen az arra vonatkozó szabályokat is el kell fogadnia a felhasználónak, mielőtt egy adott oldalt böngészi.

Kérdés, hogy az okoseszközök esetén hogyan oldható meg mindez: ha valahova szenzorokat telepítenek, hogyan fogják minden egyes arra járó ember beleegyezését kérni azok használatához?

Robotautók: a veszélyt továbbra is a sofőrök jelentik

További kérdés, hogyha egy autonóm rendszer, például egy önjáró autó balesetet okoz, akkor ki lesz a felelős? A szoftvergyártó, az internetszolgáltató vagy a fogyasztó? Ezeket a jogszabályok bevezetéséig mindenképpen tisztázni kell.

A fogyasztókat arról is meg kell győzni, hogy mindez előnyökkel jár a társadalom számára, nem pedig fenyegetést jelent.

Folyamatos fejlődés

Tony Graziano, a konferenciát szervező Huawei európai közügyekért és kommunikációért felelős alelnöke szerint azonban mivel az IoT még gyerekcipőben jár, így a túlzott szabályozás is kerülendő, hiszen az megakadályozhatja az új, innovatív üzleti kezdeményezéseket. Ugyanakkor a felhasználóknak biztonságot nyújthat egy megfelelő törvényi háttér, és csökkentheti a félelmeket, illetve aggodalmakat a technológiával szemben. 

Mindenesetre a Bizottság körültekintően jár el, a májusban elfogadott egységes digitális piacstratégia keretében konzultációkat szerveznek a témában, illetve egyeztetnek az érintettekkel. Az online platformok, felhők, adatok, a közvetítői felelősség és az együttműködésen alapuló gazdaság témakörökben például idén december 30-áig várják a javaslatokat.

Forrás: EU Observer