Zsinórban harmadszor is Szingapúr lett az év okosvárosa
Zsinórban harmadszor is Szingapúr lett az év okosvárosa
2021. november 11.
Az idei Smart City Index listán a városállamot Zürich és Oslo követik. Az észak-amerikai városok közül New York a 12. helyen szerepel, rajta kívül még Los Angeles (31.), Washington D.C. (35.), Seattle (43.) és Denver (45.) fértek be a top 50-es listába. Az első tíz között három svájci város is helyet kapott.
A rangsort a svájci Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) és a szingapúri Műszaki és Tervezési Egyetem (SUTD) készíti el immár harmadik éve. A 118 világváros sorrendjét a technológiai, valamint az ENSZ humán fejlettségi felmérése által közzétett gazdasági és társadalmi adatok alapján határozzák meg. Figyelembe veszik azt is, milyen a lakosok saját környezetük „felokosításával” kapcsolatos percepciója.
A településként 120, összesen 15 ezer helyi válaszadó idén júliusban mondhatta el a véleményét olyan témákról, mint például az egészség, biztonság, közlekedés, mindennapi tevékenységek, valamint a tanulási- és munkalehetőségek és a helyi kormányzás.
A körkép szerint a városlakók számára a legnagyobb gondot a megfizethető lakhatás jelenti. A gazdag településeken fontos téma a környezetért való aggódás, a pandémiát követően pedig nemzetközi szinten nagyobb hangsúlyt kapott a jobb levegőminőség és az egészségügyhöz való hozzáférés is.
A világjárvány rávilágított az okosvárosokban rejlő innovatív potenciálra is, mellyel sokszor jobban válaszolnak egyes kihívásokra, mint a központi kormányzat; ilyen például a védőfelszerelések elosztásának megszervezése, az egészségügyi létesítmények használata vagy az oltási kampányok. A covid-helyzet alatt különösen a kontaktkutatás területén sokat segített a fejlett technológiai kultúra és digitális infrastruktúra is – állapítja meg a tanulmány.
Személyes adatok a jobb működésért cserébe?
Szingapúr listavezető helye részben azzal magyarázható, hogy a városállam régóta támogatja a technológia bevezetését a lakosok mindennapjaiba, de a sikerhez az ott lakók közötti erős szociális kohézió is sokat hozzátett – véli Christos Cabolis, az IMD Versenyképességi Központ vezető közgazdásza.
Az eredményekből az is kiderül, hogy a New York-i válaszadók 62 százaléka szívesen adja személyes adatait, ha az segít a közlekedési dugók felszámolásában. A felmérésbe bevont amerikai lakosok több mint fele pedig támogatja az arcfelismerő rendszerek alkalmazását, ha ezáltal csökken a bűnözés mértéke.
Az intézmény definíciója szerint a smart city olyan városi környezetet jelent, amely a technológia segítségével erősíti fel azokat az előnyöket és tompítja azokat a hátrányokat, melyeket az urbanizáció jelent a lakosok számára – és ezt a meghatározást a szakember szerint a pandémia sem változtatta meg. Sőt, a technológiai megoldások révén a fejlettebb települések könnyebben alkalmazkodtak a krízishez, és hatékonyabban tudtak adatok gyűjteni és szolgáltatni arról, hogy miként lehet a vírus terjedését gátolni.
Nem csak a technológia teszi az okosvárost
Christos Cabolis szerint ahhoz, hogy egy környezet intelligenssebbé váljon, a helyi vezetőknek meg kell hallgatniuk a lakosokat, hiszen nem létezik mindenkire érvényes egyenmegoldás. Legkönnyebben a helyben élők tudják azonosítani a kihívásokat, ami alapja a célirányos és hathatós megoldások kidolgozásának. Végső soron viszont nem kizárólag a technológia teszi az okosvárost, ehhez szükség van a kultúrára, a történelemre és a városi környezetre is. Mindezek megfelelő egyensúlya hozza el az életszínvonal növekedését – tette hozzá a közgazdász.
Forrás: