Nem kell aggódni, a robotfelkelés elmarad

Nem kell aggódni, a robotfelkelés elmarad

Nem kell aggódni, a robotfelkelés elmarad

big data

3 perc

Az egyre okosabb gépek soha nem fognak az emberek ellen fordulni, inkább a családtagjainkká fognak válni – állítja a mesterséges intelligenciával (AI) foglalkozó vezető tudós.

„Olyan korszakba lépünk, amikor a gyerekek robotbarátokkal fognak felnőni, és az időseket is robotgondozók ápolják majd” – vélekedett a jövőnkről Nigel Shadbolt, az Oxfordi Egyetem informatikai tudományainak professzora. Azon félelmeket is kategorikusan elutasítja, miszerint a gépeknek érzéseik lesznek, és veszélyt jelentenek ránk nézve.

„Az AI fenyegeti az emberiséget? Természetesen bármi, amit Hollywoodban látunk ebben a témában, ezt sugallja. A gépek általában megőrülnek, rosszak és veszélyesek. Nyilvánvaló, hogy szeretnénk magunkat minél távolabb tudni tőlük. De ez az egész egy félreértés, egy merő hazugság a valódi problémáról. Nem a mesterséges intelligencia fenyegetheti önöket, hanem a természetes ostobaság” – jelentette ki Sir Nigel a Hay Fesztiválon.

„Az emberek elkezdtek komolyan aggódni: vajon felkelnek ellenünk a gépek? Vajon szuperképességeik lesznek? El kell, hogy mondjam önöknek, hogy nem, nem lesznek azok! Mi nem multifunkcionális, hanem szigorúan egy adott feladatra alkalmas AI-t építünk” – hangsúlyozta a szakértő.

Magyarországon is ügyfélszolgálatosnak állna Pepper

Shadbolt azt is elmondta, hogy ettől függetlenül megérti azokat, akik nem fogadják nagy örömmel az otthonokba betelepülő okoshangszórókat, okoskamerákat és csevegő virtuális asszisztenseket. De arra is felhívta a figyelmet, hogy nem a gépek azok, akik a kötelékeket szeretnék szorosabbra fűzni.

„Mi fogunk rájuk úgy gondolni, mint élő személyekre, nem ők magukra. Mi vagyunk azok, akik érzelmeket és érzéseket terveztünk ezekbe a rendszerekbe. Az áramkörök mélyén nem egy személy reagál, hanem egy jól felépített chatbot. De sebaj, így is ragaszkodni fogunk hozzájuk” – fejtegette a kutató. Példaként a Sony robotkutyáit hozta fel, amelyeket miután „elromlottak”, Japánban buddhista szerzetesek búcsúztattak.

A tudós beszéde alatt bemutatták a Boston Dynamics robotikai cég egyik felvételét is. „Nézzék csak meg jól a felvételt! Most biztosan azt gondolják, hogy van némi mesterséges intelligencia abban, ahogy a gépezet meglátta a rönköt és megpróbált átjutni rajta. Pedig ez csak egy előre programozott kontroll algoritmus, semmi egyéb” – magyarázta a professzor, aki a Digitális emberszabású majom, avagy hogyan éljünk békében az intelligens gépekkel című könyvnek a társszerzője is.

Azt is hozzátette, hogy ezek az emberi érzések meglehetősen hétköznapiak más projektekkel kapcsolatban is. Példaként hozta fel az IBM szuperszámítógépét, Watsont, „aki” két korábbi amerikai kvízbajnok ellen lépett szorítóba 2011-ben a Jeopardy! nevű tévés vetélkedőben.

„Watson tényleg emberfeletti szintre jutott el azzal, hogy az adatbázisába rengeteg adatot töltöttek fel, és korábbi játékok alapján sokat gyakoroltak vele. Ezzel azt a hatást érte el a közönségben, hogy okos és felkészült. De biztosíthatom önöket, hogy Watsont egyáltalán nem töltötte el elégedettséggel, hogy megverte a világ legjobbjait”.

Végül említést tett arról is, ami szerinte máris gyökeresen megváltoztatta a világot. „A modern kor legnagyobb technikai vívmánya az okostelefon. Szuperszámítógép, amely elfér a zsebben. Nem is értjük, de csodáljuk. Ezek a XXI. század piramisai, vagy a középkor katedrálisai, amelyek előtt megállva megszáll minket az áhítat és a félelem” – ecsetelte markáns véleményét a kutató.

Forrás: