A magyar gazdaság teljesítőképességében az Ipar 4.0 szerepe – amelyet a negyedik ipari forradalomként is értelmezhetünk – jelentős.
A post-covid periódus új helyzetet teremt: összetettebb fejlesztéseken a sor, és a finanszírozási környezet nehézsége miatt megfontoltabbak a megrendelők.
Vajon hogyan is néz ki egy robotokat összehangoló irányítóközpont? Valahogy úgy, mint a reptereken, a tevékenysége nagyon hasonló!
Bár a hazai vállalatvezetők kétharmada ismeri, érti az ipari digitalizáció fogalmát, ennek ellenére csak negyedük alkalmazza ezt a gyakorlatban.
Szüretelés, komissiózás, kódírás. Csupán néhány azon tevékenységek közül, amelyekben egyre hathatósabb szerepet vállal a mesterséges intelligencia.
Vajon mikor jön el az implementáció során a WOW-élmény az ügyvezetők, raktárvezetők és operátorok számára?
A világ egyre gyorsabban fejlődik, igaz ez az iparra is. Az újabb automatizálás a gyártási folyamatokat hatékonyabbá teszi, sőt egész szegmenseket formál át.
Legutóbb a Holland Labdarúgó-szövetség engedett a zsarolóknak, és sajtóértesülések szerint több mint egymillió eurót volt kénytelen fizetni.
Van egy olyan mondás, hogy amint érett a cég rá, azonnal lépje meg a robotizációt, mert ha nem teszi meg, akkor összességében sokkal többet veszíthet.
A hazai tőzsdén jegyzett vállalat célja, hogy az Ipar 4.0 területen eddig elért 1 milliárd forintos árbevételét 5 éven belül 10 milliárd forintra emelje.
A raktárautomatizálás a munkaerőhiány csökkentésében és az energiaköltségek drasztikusan visszavágásában is kapóra jöhet.
A minőségellenőrzés, a folyamatfelügyelet és a prediktív karbantartás során hasznosíthatók a konzorciumban történt fejlesztések.
A klímaváltozás, a történelmi aszály vagy az energia- és inputáraknak a kedvezőtlen trendjei is komoly kihívások elé állítják a hazai mezőgazdasági cégeket.
A magyar gazdák 90 százaléka azt tervezi, hogy a következő 12 hónapban többet fektet digitális eszközökbe.
Az okosterminál saját 5G-hálózatot használ a belső kommunikációra és a technológiai eszközök – akár az önvezető óriásdaruk – működtetésére.
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone és egy tőkebefektető társaság együttműködésében a húzótermék egy permetezésre alkalmas pilóta nélküli repülő lesz.
Az intelligens mezőgazdasági jármű optimalizálja az üzemanyag-fogyasztást, munka közben részletesen feltérképezi a termésproblémákat és a vízhiányt is.
Csak ellenálló ellátási láncokkal vihető végbe a kettős átalakulás.
A beruházásra a tervek szerint 30-35 milliárd forintot fordítanak.
Amennyiben kérdései vannak, vagy egy konkrét problémára keres megoldást, a Vodafone IoT-szakértői rendelkezésére állnak. Lépjen velük kapcsolatba!